Magyar szívünk, ha megdobban, a hazánkért egyre jobban. Feltör bennünk az érzelem, sanyargatók nincs kegyelem. A régi múltba visszanézünk, ezeréves szép emlékünk. A szívünket úgy átjárja, magyaroknak szép hazája. Néha szívünk, hogyha fájna, nem marad ő sosem árva. Áldott magyar él e testben, megáldotta a Jóisten. Ha felnézünk a végtelenbe, eleink jut az eszünkbe. Elderengve a régi múltba, felidézi őket újra. Magyar szívünk, ha megdobban, a hazánkért egyre jobban. Feltör bennünk az érzelem, sanyargatók nincs kegyelem. Ha felnézünk a végtelenbe, eleink jut az eszünkbe. Elderengve a régi múltba, a magyar szív ébred újra.