Sanyarú sors.

Gyerekkoromban elhagyott utcákon játszottam,
mert otthon mindenért verést kaptam.
A testvérem mellettem, mint egy hős a filmben,
Ő adta az erőt, hogy ezt túléljem.

Chorus:
Az életem egy regény, egy dráma
Küzdelmek és győzelmek, sokasága.
Szívbe markoló dráma, mégis nevetve élek,
Mert már felnőttem és már nem félek.

Verse 2:
Az álmok szőnyegén lépkedtem lassan,
bármit tettem mindenért kikaptam
Amikor apám szemében láttam a vádat
akkor tudtam hogy betöri a számat.


Chorus:
Az életem egy regény, egy dráma
Küzdelmek és győzelmek, sokasága.
Szívbe markoló dráma, mégis nevetve élek,
Mert már felnőttem és már nem félek.

bridge:
Ez az életem, egy regény, amit írok,
Minden sorban érzelem, amin ma is sírok.
Köveken lépkedve tanultam meg élni,
a nővérem tanított meg beszélni.

Chorus:
Az életem egy regény, egy dráma
Küzdelmek és győzelmek, sokasága.
Szívbe markoló dráma, mégis nevetve élek,
Mert már felnőttem és már nem félek.

vocable:
Az élet lehetett nagyon kemény
de a szívemben ott ragyogott a remény.
Hitvány emberek tettei kisértik a multam
de az ő tetteikből sokat okultam.
De mamár csak nevetek rajta,
mert én nem lettem az az átkozott fajta.