Te

Túl jó, veled.
Ahogy rám nézel, egy más világba ejtesz.
Maradj, ne menj,
Bújjunk el, a világ elől ma ketten.
Maradjunk még, bújj hozzám még.
Tudom, hogy félsz miattad vagyok szanaszét.
De mégis kell, mondd el mi lesz.
Mert én, nem éreztem ilyet sohasem.
Túl sokszor, te vagy minden gondolatom.
Át élnek újra, minden pillanatot.
Ahogy hívsz, ahogy írsz, ahogy nézel szanaszét.
Leszek, te kellesz.

(Verze 2)
Gyere hazudjunk a világnak.
Ez te vagy, nem tudom melyikőnk csinálta.
De ha már, irántad valamit táplál, akkor együtt repüljünk a szerelem szárnyán.
Ennyi gondolatot, magamra se ismerek most úgy kivagyok.