Márton és a sör

Márton ma is hajnalban felkelt,
De az első lépésnél már eldőlt egy kerítés mellett.
Mondta: „a nap szép, ha van német sör,
Aki mást mond, az egy francia csőr!”

Kocsmaajtó nyílik, beáll mint Clint Eastwood,
De nem pisztolyt ránt, csak egy korsóval küzd.
Leül, hörpint, sztorizik a „régiekről”,
Aztán halkan dúdolgat egy náci indulóról...

Márton, Márton, mit tett veled a maláta?
Történelemkönyv a kezedben, de csak a hülyeség szárnya!
Márton, Márton, te részeg cowboy,
A Führert felejtsd, igyál inkább rozét vagy tojáslikőrt, boy!

A padlón már fekszik, de dumál, mint egy sámán,
A német szavak csak jönnek... hát mit szívott a nyáron?
Mondja: „Mein Kampf jó könyv volt, csak félreértették!”
Mi meg csak nézünk: „Ez most poén, vagy tényleg így élték?”

A csapos halkan súgja: „Ez a harmadik napja így van...”
Márton sörtől él, meg a téveszméktől itt van.
A történelem fekve szebb – szerinte,
De a rendőr már hívná a mentőt csendbe.

Márton, Márton, ne dalolj már múltat,
Ez itt country, nem Reichstag, és a sör se tudja, mit tudtál!
Márton, Márton, te bajszos bölcs,
A tankönyvet zárd be, és inkább húzd meg a köldöksört!


„Egyszer láttam Hitlert egy disznóvágáson,
Pálinkát ivott, aztán feleselni kezdett Goethével…”
Na jó, Márton, te idióta,
Húzzál inkább vissza a fűbe, ott legalább csönd van, fiam!


Márton, Márton, country a dal, nem ideológia,
A cowboy nem szónokol, csak énekel és issza a whiskey-t ma.
Márton, Márton, utolsó szó:
Ne idézz Hitlert, mert a söröd kihűl, és a haverok is elhúznak, bro…