Négy

Verse 1:
Zuhanó csillagok,
Végtelen térben,
Végtelen éjben,
Védtelen vérem,
Hold bátyám,
Csillag nővérem…
Eljött a hajnal,
A gyilkos pirkadat,
Halotti zsoltárt kántál,
Az égi sír alatt…
Zuhanó csillagok,
végtelen térben,
Végtelen éjben,
Élettelen vérem,
Halott bátyám,
Halott nővérem…
Ég egy része,
Éj sötétje ihletett,
Csillag fénye,
Ember könyörgése…

Chorus:
Sirat az éj,
Mesét mesél…
Szánja titkolt kincsedet,
Elfelejtett,
Elgurult utolsó könnycseppedet…
Kicsi gyémánt,
Hangszered néma toll,
Ágyad az éj,
Vágyad fénylő hold,
Mesét mesél…
Rejtek éj
Hova mész?
Merre viszel
Meddig ér a kéz,
Ami soha nem érhet el?
Cseppek rejtett tengerébe
Úszni visz a vágy
Akarja vagy nem,
Vágy nélkül boldog az ár

Verse 2:
Belefekszem a sötétbe…
Várok hangokat.
Léhán, lassan érkeznek.
Kívül szende világ zajlik.
Érc sikít, eltalál…
Utolsó cigaretta füstje száll…
Nekem ez túl természetes.
Várok.
Lassan óda köré fonja bájos szürke fellegét…
Apja lángnak pihen ágyon.
Testvérek kis koporsóban nyugszanak.
Ma nem lesznek temetve…
Talán.
Teste törik.
Parázs kimúl.
Még egy áldozatra várnak a hangok.
Lángod atyja…
Fényt hány…
Füstje száll…
Elmúlt időt rendez elmém.
Jövendőt alkot az éj
Holnap-várás sötétjén
Rímbe szorít, szende vár
Mosolyt csal alkonyán
Napnak, nekem.
Álom végre megtalál…

Chorus:
Sirat az éj,
Mesét mesél…
Szánja titkolt kincsedet,
Elfelejtett,
Elgurult utolsó könnycseppedet…
Kicsi gyémánt,
Hangszered néma toll,
Ágyad az éj,
Vágyad fénylő hold,
Mesét mesél…
Rejtek éj
Hova mész?
Merre viszel
Meddig ér a kéz,
Ami soha nem érhet el?
Cseppek rejtett tengerébe
Úszni visz a vágy
Akarja vagy nem,
Vágy nélkül boldog az ár