Az esti ég ma színt fakaszt A néma csend, a sok virághalom, mi visszahívja égi angyalát, a gyertya könnye lángra gyúl amott, kitárja szépen éji ajtaját. Az éjszakába messze cseng a hang: "giling-galangra" visszajönnek ők! - esengve komponál a kis harang, s a szívkanyarba égi felmenők. Ma átszeretsz a síri csend felett, egy égbezárta szép mosoly mögött te sírdogálsz... A szürke kő repedt ezernyi árva könnyező között. ...A mélaságba burkolod magad, ...kikért ez esti ég ma színt fakaszt.