Boldog igazán

Zölden virít a lombkoronán
Az én életem babám
Szeplőtlenül, így elmerül
Az évek partvonalán
Vigyáz a földre és vigyáz az égre
Amerre sodor el a szél
Vigyáz rád mert ha eltűnnél
A szíve az nem sokat ér
Életemben egyszer voltam boldog igazán
Akkor is a két szememből könny hullott talán
Édesem megvan mindenem
De az utat, amit jársz azt évek óta keresem
Még nem beszéltünk félre
Még nem rontottuk el
Van egy két kör a ház körül
De te ne várj, ha nem érlek el
Mert szép ez a világ, akkor is ha kihág
Baba belebújok a szabásodba
Mert nincs aki kizár este a szívem kijár
És ha kedve tartja beborul az árokba
Életemben egyszer voltam boldog igazán
Akkor is a két szememből könny hullott talán
Édesem megvan mindenem
De az utat, amit jársz azt évek óta keresem
Elhagyott a feleségem nincs a földön senkim se
Árva fejem hová tegyem nincsen helye sehol se
Búsan élem a világom fáj a szívem sírok én
Elhagyott a feleségem elhagyott mert iszok én
Elhagytak a gyerekek is mind itt hagytak engemet
Kicsi fiam merre lehet a lányom most kit szeret
Búsan élem a világom fáj a szívem sírok én
Elhagyott a feleségem, elhagyott mert iszok én
Életemben egyszer voltam boldog igazán
Akkor is a két szememből könny hullott talán
Édesem megvan mindenem
De az utat, amit jársz azt évek óta keresem