Egy csillag fénye

Elönt a veríték, alig alszom valamit,
mert szíved akar, minduntalan incseleg.
Mosolyod gyönyörű, énekli bensőd dalait,
ölelnél, éreznél, de lelked most nincs veled.
Régi világot, vagy újat keres rohanva,
elidőzik távoli mezőkön, zöldellő réteken.
Egy csillag fényétől végre újra megszólalna,
feltöltené szerethető énjét is minden éjjelen.
De nemcsak éjszaka kell érezze a gyönyört,
bárcsak már nappalra is jutna belőle úgy igazán.
Áthasít egy csillag fénye az égbolt bús árnya fölött,
hőn áhítva a mindenséget, s bekopog a menny ajtaján.