[Verse 1]
Úgy tűnik nékem, hogy az ég is közelebb hajol,
amikor a hangod a terem túlsó végéből rám talál.
A szó, amit mondasz, bennem csendet bontogat,
mintha minden másnak egyszerre elfogyna a neve.
[Chorus]
Te ott ülsz mellette, én mégis téged látlak,
a szívem gyorsan felel, mielőtt szólnék bátran.
Egy pillantás, egy hang — és megbillen a világ,
csak nézek rád, s a csönd is rólad vall tovább.
[Verse 2]
A nyelvem elakad, a bőrömön fut a forróság,
fülemben tompa zúgás, szemem előtt reszket a táj.
Sápadok, aztán lángolok, nem tudom, merre menjek,
de ha rám nézel, minden félelmemet elengedem.
[Chorus]
Te ott ülsz mellette, én mégis téged látlak,
a szívem gyorsan felel, mielőtt szólnék bátran.
Egy pillantás, egy hang — és megbillen a világ,
csak nézek rád, s a csönd is rólad vall tovább.
[Bridge]
Nem kérek semmi mást, csak ezt az egy percet,
hadd őrizze meg bennem, ahogy rám nevettél.
Ha messzire sodor majd az idő és a távol,
egyetlen hangod visszahív abból a világból.
[Chorus]
Te ott ülsz mellette, én mégis téged látlak,
a szívem gyorsan felel, mielőtt szólnék bátran.
Egy pillantás, egy hang — és megbillen a világ,
csak nézek rád, s a csönd is rólad vall tovább.
[Outro]
Úgy tűnik nékem… még most is téged látlak.
[Verse 1] Úgy tűnik nékem, hogy az ég is közelebb hajol, amikor a hangod a terem túlsó végéből rám talál. A szó, amit mondasz, bennem csendet bontogat, mintha minden másnak egyszerre elfogyna a neve. [Chorus] Te ott ülsz mellette, én mégis téged látlak, a szívem gyorsan felel, mielőtt szólnék bátran. Egy pillantás, egy hang — és megbillen a világ, csak nézek rád, s a csönd is rólad vall tovább. [Verse 2] A nyelvem elakad, a bőrömön fut a forróság, fülemben tompa zúgás, szemem előtt reszket a táj. Sápadok, aztán lángolok, nem tudom, merre menjek, de ha rám nézel, minden félelmemet elengedem. [Chorus] Te ott ülsz mellette, én mégis téged látlak, a szívem gyorsan felel, mielőtt szólnék bátran. Egy pillantás, egy hang — és megbillen a világ, csak nézek rád, s a csönd is rólad vall tovább. [Bridge] Nem kérek semmi mást, csak ezt az egy percet, hadd őrizze meg bennem, ahogy rám nevettél. Ha messzire sodor majd az idő és a távol, egyetlen hangod visszahív abból a világból. [Chorus] Te ott ülsz mellette, én mégis téged látlak, a szívem gyorsan felel, mielőtt szólnék bátran. Egy pillantás, egy hang — és megbillen a világ, csak nézek rád, s a csönd is rólad vall tovább. [Outro] Úgy tűnik nékem… még most is téged látlak.Musikstil
Hungarian-language lyrical rap, intimate and passionate female vocal, soft but rhythmically precise delivery, warm close