Text
[Verse 1]
Reggel még könnyű a léptem,
aztán egy szó félrevisz.
Zsebemben gyűrött kis térkép,
rajta a kedvem: merre is?
[Pre-Chorus]
Ha minden ajtó bezárul,
állj meg, ne fuss tovább.
Egy lassú levegő elég,
hogy újra lásd az irányt.
[Chorus]
Változik bennem az égbolt,
de nem kell egyedül mennem át.
Iszom egy korty vizet, szólok neked,
és lépésről lépésre visszatalálok.
Ha a rossz kedv rám telepszik,
megállok, megnevezem, mi fáj.
Egy apró jó dologgal kezdem újra—
a következő pálya is nyitva áll.
[Verse 2]
Van nap, hogy minden túl hangos,
van, hogy a csend is nehéz.
Leülök, és összeszedem,
mi az, amit most megtehetek.
[Pre-Chorus]
Kinyitom résnyire az ablakot,
keresek egy ismerős hangot.
Nem kell ma mindent megoldani,
csak a következő kis lépést.
[Chorus]
Változik bennem az égbolt,
de nem kell egyedül mennem át.
Iszom egy korty vizet, szólok neked,
és lépésről lépésre visszatalálok.
Ha a rossz kedv rám telepszik,
megállok, megnevezem, mi fáj.
Egy apró jó dologgal kezdem újra—
a következő pálya is nyitva áll.
[Bridge]
Három lassú levegő,
talpak a földön, váll leenged.
Aztán írok valakinek:
„Most nehéz. Maradsz velem?”
[Final Chorus]
Változik bennem az égbolt,
mégis van híd a túloldalra.
Iszom egy korty vizet, szólok neked,
és lépésről lépésre visszatalálok.
Ha a rossz kedv rám telepszik,
megállok, megnevezem, mi fáj.
Egy apró jó dologgal kezdem újra—
és érzem, hogy nyílik tovább a pálya.
[Outro]
Csak a következő kis lépés,
csak a következő kis lépés.
Musikstil
videojáték-zene ihlette elektronikus pop, chiptune arpeggiók és meleg szintetizátor-padek, pattogó játékkonzol-szerű dobok, dinamikus váltás visszafogott verze és széles, felemelő refrén között, közvetlen magyar ének, tiszta modern mix; apró digitális hangmotívumokkal épített átvezetés, a végén feloldó instrumentális lecsengés