Az italból sosem elég

Vannak néha olyan napok, hogy szomjas az ember. Mulatozna a kocsmában, az asszonytól nem mer. Esik eső szép csendesen a hátam elázik. Beugrok én az ivóba az ital hiányzik. Fittyet hányva a világra elszállnak a gondok. A vén cigány, ha hegedül vidám boldog vagyok. Emelgetem a poharat egyre jobb a kedvem. Elúszott már a sok garas én észre sem vettem. Jön egy felhő, szakad az ég, haza kéne menni. Belülről már én eláztam, de jó lenne még inni. Az italból sosem elég, úgy kívánja a torok. Gyönyörű most ez az élet elszálltak a gondok.


Esik eső szép csendesen a hátam elázik. Beugrok én az ivóba az ital hiányzik. Fittyet hányva a világra elszállnak a gondok. A vén cigány, ha hegedül vidám boldog vagyok. Emelgetem a poharat egyre jobb a kedvem. Elúszott már a sok garas én észre sem vettem. Jön egy felhő, szakad az ég, haza kéne menni. Belülről már én eláztam, de jó lenne még inni. Az italból sosem elég, úgy kívánja a torok. Gyönyörű most ez az élet elszálltak a gondok.

Az italból sosem elég, úgy kívánja a torok. Gyönyörű most ez az élet elszálltak a gondok. A gondok.