TIGGY

Tudod jól, ha reggel lassan felébred a város,
A jogszabály-tenger nálunk mindig kicsit mocsáros.
A hatalmas adóhatóság zsibongó vidékén,
A TIG a mi kis szigetünk a törvények tengerén.
Még le sem ülök, s már csörög is az a telefon,
Egy ügyfél hangja recseg valahol a távoli vonalon,
Aki eltévedt az internet, a nyomtatványok és a levelek között,
S épp a reményt keresi a mi csendes, nyugodt hangunk mögött.

Mert ez az igazgatóság nem egy álmos kis bolt,
Itt mindenki tudja, hogy a küzdelem már rég indokolt.
S bár kicsi a csapat, de erős, mint a sodrott kötél,
Nálunk a józan ész és a humor mindennél többet ér.
Ha beüt a krach, ez a gárda mosolyogva mindent megold,
Még ha a törvényhozó ma éjjel egy picit hosszabbat is tolt.

A bácsi a vonalban, a kérdése - iszonyat, oh,
Hogy az adót vajon melyik számlaszámra fizetni jó?
Próbálom halkan, érthetően, teljesen magyarul,
Oly közérthető vagyok, hogy még egy nyelvész is megkukul.
Itt minden kolléga félig jogász, félig meg pszichológus,
Mikor a vonal túlvégén felhangzik egy panaszos, nagy kórus,
S mondjuk: "Kérem, ne tessék velem kiabálni,
Én csak segíteni próbálok a NAV-os útvesztőben járni."

Mert ez az igazgatóság nem egy álmos kis bolt,
Itt mindenki tudja, hogy a küzdelem már rég indokolt.
S bár kicsi a csapat, de erős, mint a sodrott kötél,
Nálunk a józan ész és a humor mindennél többet ér.
Ha beüt a krach, ez a gárda mosolyogva mindent megold,
Még ha a törvényhozó ma éjjel egy picit hosszabbat is tolt.

Még le sem teszem a kagylót, de már pittyen is egy email,
Egy levél, amiben se állítmány, s az alany is alig él.
Bizony kell ide egyfajta természetfeletti képesség,
Hogy kiderüljön végre, mit is akar a kedves népesség.
A paragrafus sűrű, mint a novemberi, pesti köd,
De mi átvágunk rajta, míg az sok szervert le nem köt.
Mutatjuk az utat, hol a pótlék, hol a határidő,
Mert a NAVCC-ben senki sem egy ijedős fő.

Lassan délután lesz, a headset már nyomja a fülem,
Érzem, hogy Zsoltot az ácsot és Vivient a könyvelőt is sikeresen megmentettem.
Sárga csekkek, ÁFA-kulcsok és furcsa bevallási hibák,
Mi jól ismerjük e kis ország összes adótitkát.
Tudod jól, ez egy nehéz, de valahol mégis szép szerep,
Ahol az acélos türelmünk adja a legbiztosabb keretet.
Holnap reggel újra kezdjük, s a zenekar is újra szól,
Hogy együtt húzzuk a szekeret itt, a képernyők alól.