Együtt
v4
@Jóbi Sándor
Együtt
v4
@Jóbi Sándor
Text
Nem számoltuk soha a múló éveket,
csak vittük tovább a közös lépteket.
Volt, hogy csend lett köztünk, volt, hogy fájt nagyon,
mégis ugyanott vártál minden hajnalon.
Annyi út mögöttünk, annyi változó ég,
mégis ugyanaz a fény kísér ma is rég.
Amit nem mondtunk ki, azt őrzi a szív,
és minden nap újra hozzád visszahív.
[Pre-Chorus]
Nem kell kimondani, amit érzek én,
egy pillantás és hazaérek.
A világ zajából csak ennyi marad,
hogy melletted minden érthetőbb marad.
[Chorus]
Csak nézel rám, és minden a helyére kerül,
elcsendesül bennem minden, ami menekül.
Nem kell szó, hiszen rég ugyanazt álmodjuk,
egyetlen tekintetből egymás szívéig jutunk.
Ha elfárad az út, te még mindig itt vagy velem,
és újra elhiszem, hogy mindennek értelme lett.
Csak nézel rám, és újra ugyanazt érzem,
hogy bármerre jártam, mindig hozzád érkeztem.
[Verse 2]
Mennyi nevetés és mennyi hosszú éj,
mennyi apró csoda, ami velünk él.
Mosolyok őrzik a tegnap dallamát,
és tovább viszik a szívünk ritmusát.
Nem volt mindig könnyű, ezt jól tudjuk már,
de minden vihar után ránk talált a nyár.
Ami igaz volt akkor, igaz ma is még,
és a szememben látod minden reményét.
[Pre-Chorus]
Nem kell kimondani, amit érzek én,
egy pillantás és hazaérek.
A világ zajából csak ennyi marad,
hogy melletted minden érthetőbb marad.
[Chorus]
Csak nézel rám, és minden a helyére kerül,
elcsendesül bennem minden, ami menekül.
Nem kell szó, hiszen rég ugyanazt álmodjuk,
egyetlen tekintetből egymás szívéig jutunk.
Ha elfárad az út, te még mindig itt vagy velem,
és újra elhiszem, hogy mindennek értelme lett.
Csak nézel rám, és újra ugyanazt érzem,
hogy bármerre jártam, mindig hozzád érkeztem.
[Bridge]
Mennyi reggel, mennyi csend,
mennyi közös történet.
Az idő ment, de valami
változatlanul itt maradt.
Egy hullámhossz, egy mozdulat,
egy tekintet, ami átölel.
És amikor rám nézel, tudom,
még mindig ugyanott vagyunk.
[Final Chorus]
Csak nézel rám, és minden a helyére kerül,
elcsendesül bennem minden, ami menekül.
Nem kell szó, hiszen rég ugyanazt álmodjuk,
egyetlen tekintetből egymás szívéig jutunk.
Ha elfárad az út, te még mindig itt vagy velem,
és újra elhiszem, hogy mindennek értelme lett.
Csak nézel rám, és újra ugyanazt érzem,
hogy bármerre jártam, mindig hozzád érkeztem.
[Outro]
És ha egyszer minden szó elfogy,
elég lesz majd egy pillanat.
Csak nézel rám, és én tudom,
otthon vagyok.
csak vittük tovább a közös lépteket.
Volt, hogy csend lett köztünk, volt, hogy fájt nagyon,
mégis ugyanott vártál minden hajnalon.
Annyi út mögöttünk, annyi változó ég,
mégis ugyanaz a fény kísér ma is rég.
Amit nem mondtunk ki, azt őrzi a szív,
és minden nap újra hozzád visszahív.
[Pre-Chorus]
Nem kell kimondani, amit érzek én,
egy pillantás és hazaérek.
A világ zajából csak ennyi marad,
hogy melletted minden érthetőbb marad.
[Chorus]
Csak nézel rám, és minden a helyére kerül,
elcsendesül bennem minden, ami menekül.
Nem kell szó, hiszen rég ugyanazt álmodjuk,
egyetlen tekintetből egymás szívéig jutunk.
Ha elfárad az út, te még mindig itt vagy velem,
és újra elhiszem, hogy mindennek értelme lett.
Csak nézel rám, és újra ugyanazt érzem,
hogy bármerre jártam, mindig hozzád érkeztem.
[Verse 2]
Mennyi nevetés és mennyi hosszú éj,
mennyi apró csoda, ami velünk él.
Mosolyok őrzik a tegnap dallamát,
és tovább viszik a szívünk ritmusát.
Nem volt mindig könnyű, ezt jól tudjuk már,
de minden vihar után ránk talált a nyár.
Ami igaz volt akkor, igaz ma is még,
és a szememben látod minden reményét.
[Pre-Chorus]
Nem kell kimondani, amit érzek én,
egy pillantás és hazaérek.
A világ zajából csak ennyi marad,
hogy melletted minden érthetőbb marad.
[Chorus]
Csak nézel rám, és minden a helyére kerül,
elcsendesül bennem minden, ami menekül.
Nem kell szó, hiszen rég ugyanazt álmodjuk,
egyetlen tekintetből egymás szívéig jutunk.
Ha elfárad az út, te még mindig itt vagy velem,
és újra elhiszem, hogy mindennek értelme lett.
Csak nézel rám, és újra ugyanazt érzem,
hogy bármerre jártam, mindig hozzád érkeztem.
[Bridge]
Mennyi reggel, mennyi csend,
mennyi közös történet.
Az idő ment, de valami
változatlanul itt maradt.
Egy hullámhossz, egy mozdulat,
egy tekintet, ami átölel.
És amikor rám nézel, tudom,
még mindig ugyanott vagyunk.
[Final Chorus]
Csak nézel rám, és minden a helyére kerül,
elcsendesül bennem minden, ami menekül.
Nem kell szó, hiszen rég ugyanazt álmodjuk,
egyetlen tekintetből egymás szívéig jutunk.
Ha elfárad az út, te még mindig itt vagy velem,
és újra elhiszem, hogy mindennek értelme lett.
Csak nézel rám, és újra ugyanazt érzem,
hogy bármerre jártam, mindig hozzád érkeztem.
[Outro]
És ha egyszer minden szó elfogy,
elég lesz majd egy pillanat.
Csak nézel rám, és én tudom,
otthon vagyok.
Musikstil
Hungarian emotional pop ballad, female vocal, intimate and heartfelt. Soft piano intro, warm acoustic guitar, cinematic strings, subtle drums. Powerful uplifting chorus, emotional but not dramatic.
