Itt

Üres utcák, késő este, Minden lámpa rólad mesél. Csak a rádió szól halkan, Minden dalban téged kér. Lassan fogy az éjszaka is, Mégis minden perc ugyanaz. Amit együtt álmodtunk meg, Csak egy emlék, ami marad.

Mondd, hallod még a hangomat, Ha csendben rád gondolok? Vagy már egy másik út vezet, Ahol én nem vagyok?

Még várlak, bár nem jössz már, Minden kilométer messzebb jár. Ha egyszer visszanéznél rám, Nem lenne hiába ez a magány. Még érzem az érintésed, Minden könnycsepp rólad mesél. Ha egyszer újra itt lennél, Nem engednélek el.

A kormányt fogom némán, Csak az út van velem. A város fénye elhalványul, Nem találom a helyem. A visszapillantó tükrében, Régi nyarak mosolyognak. De a jelen túl csendes lett, A szavak is elfogynak.

Lehet, hogy már nem keresel, Lehet, hogy rég elfeledtél. Én még őrzöm azt a percet, Amikor hozzám nevettél.

Még várlak, bár nem jössz már, Minden kilométer messzebb jár. Ha egyszer visszanéznél rám, Nem lenne hiába ez a magány. Még érzem az érintésed, Minden könnycsepp rólad mesél. Ha egyszer újra itt lennél, Nem engednélek el.

Egyszer minden út véget ér, Minden seb is csendesebb lesz. De van egy név, amit a szív, Soha többé nem feled. Ha az élet újra összehoz, Nem kérdezem, miért mentél. Csak annyit mondok halkan, Jó, hogy újra megérkeztél.

Még várlak, bár nem jössz már, Minden kilométer messzebb jár. Ha egyszer visszanéznél rám, Újra lenne miért várni rád. Már nem félek a csendtől, Nem futok az emlékek elől. Ha nem is jössz vissza többé, A szívemben itt leszel.