Karak a Csibész
v4
@Zoltán Kocsis
Karak a Csibész
v4
@Zoltán Kocsis
Text
[Verse 1]
Karak jött a menhelyről,
karcos, de mégis kész.
Rozsdás rács mögött nőtt fel,
ma meg röhög rajtad a tér.
Koszos tappancs, nagy szív,
sok volt neki a csend.
Most körbeér a városon,
mint aki mindent meglelt.
[Pre-Chorus]
Éjjel a kapuk nyílnak,
fut vele az utca fénye.
Nem kér engedélyt senkitől,
csak megy, és kész a vége.
[Chorus]
Karak, Karak, csibész ma!
Karak, Karak, szabad ma!
A menhely pora messze van,
a város most az otthona.
Karak, Karak, csibész ma!
Karak, Karak, szabad ma!
Ha hív a szél, ő visszanéz,
de nem áll meg, csak rohan.
[Verse 2]
A sarkon már ismerik,
hol kap egy falat kenyeret.
A kofák nevetnek rajta,
mert mindig lop egy percet.
Lánc helyett most sodrás van,
a betonon dobban a láb.
Minden szem rá fordul,
ha átszeli a placcon át.
[Pre-Chorus]
Éjjel a kapuk nyílnak,
fut vele az utca fénye.
Nem kér engedélyt senkitől,
csak megy, és kész a vége.
[Chorus]
Karak, Karak, csibész ma!
Karak, Karak, szabad ma!
A menhely pora messze van,
a város most az otthona.
Karak, Karak, csibész ma!
Karak, Karak, szabad ma!
Ha hív a szél, ő visszanéz,
de nem áll meg, csak rohan.
[Bridge]
Volt, hogy senki se nézte,
volt, hogy fájt a hideg padló.
Most ő a környék királya,
és minden ajtó rá váró.
[Breakdown]
Karak!
Karak!
Csibész ma!
Szabad ma!
[Final Chorus]
Karak, Karak, csibész ma!
Karak, Karak, szabad ma!
A menhely pora messze van,
a város most az otthona.
Karak, Karak, csibész ma!
Karak, Karak, szabad ma!
Ha hív a szél, ő visszanéz,
de nem áll meg, csak rohan.
Karak jött a menhelyről,
karcos, de mégis kész.
Rozsdás rács mögött nőtt fel,
ma meg röhög rajtad a tér.
Koszos tappancs, nagy szív,
sok volt neki a csend.
Most körbeér a városon,
mint aki mindent meglelt.
[Pre-Chorus]
Éjjel a kapuk nyílnak,
fut vele az utca fénye.
Nem kér engedélyt senkitől,
csak megy, és kész a vége.
[Chorus]
Karak, Karak, csibész ma!
Karak, Karak, szabad ma!
A menhely pora messze van,
a város most az otthona.
Karak, Karak, csibész ma!
Karak, Karak, szabad ma!
Ha hív a szél, ő visszanéz,
de nem áll meg, csak rohan.
[Verse 2]
A sarkon már ismerik,
hol kap egy falat kenyeret.
A kofák nevetnek rajta,
mert mindig lop egy percet.
Lánc helyett most sodrás van,
a betonon dobban a láb.
Minden szem rá fordul,
ha átszeli a placcon át.
[Pre-Chorus]
Éjjel a kapuk nyílnak,
fut vele az utca fénye.
Nem kér engedélyt senkitől,
csak megy, és kész a vége.
[Chorus]
Karak, Karak, csibész ma!
Karak, Karak, szabad ma!
A menhely pora messze van,
a város most az otthona.
Karak, Karak, csibész ma!
Karak, Karak, szabad ma!
Ha hív a szél, ő visszanéz,
de nem áll meg, csak rohan.
[Bridge]
Volt, hogy senki se nézte,
volt, hogy fájt a hideg padló.
Most ő a környék királya,
és minden ajtó rá váró.
[Breakdown]
Karak!
Karak!
Csibész ma!
Szabad ma!
[Final Chorus]
Karak, Karak, csibész ma!
Karak, Karak, szabad ma!
A menhely pora messze van,
a város most az otthona.
Karak, Karak, csibész ma!
Karak, Karak, szabad ma!
Ha hív a szél, ő visszanéz,
de nem áll meg, csak rohan.
Musikstil
Techno with driving four-on-the-floor kick, rubbery offbeat bass, sharp claps, and a restless synth stab; verse rides sparse drum loops and clipped vocal delivery, pre-chorus strips to pulsing toms and rising filter tension, chorus hits with stacked gang vocals and a wide lead hook. Add reversed whooshes into each drop, metallic ticks between lines, and a short breakdown before the final lift. Bright, punchy, club-forward mix with a gritty edge., techno
