(Intro) Aham… Ég a város… Hallod a szárnyakat? (Vers 1) Hamuból keltem fel újra, Túl sok démon nézett vissza rám. Acélból van már a lelkem, Nem tör meg többé a magány. Sebekből épült a páncél, Minden veszteség bennem él. A világ azt hitte: vége… De a sárkány még visszatér. (Pre-Chorus) Látom a tüzet az égen át, Hallom a múltam ordítását. De nincs az az isten vagy árnyék már, Ki engem újra láncra zár. (Chorus) Sárkányvér folyik bennem, Nem hajolok meg csendben! Tűzből születtem én, És tűzben leszek végzet még! Szárnyaim árnyéka égig ér, A félelem bennem rég nem él. Ha omlik a világ alattam szét, Akkor is én leszek a vég! (Vers 2) Fekete égbolt, vörös holdfény, Az árnyak közt járok rég. Nem keresek már megváltást, A harc lett az örökség. Ezer hang mondta: „add fel”, De bennem ordított a láng. Mert aki egyszer sárkánnyá válik… Azt nem töri meg a világ. (Breakdown) Üvöltsd ki az égre! Nem vagy egyedül! A hamvak alatt is ott ég… Az erő bennünk belül! (Final Chorus) Sárkányvér folyik bennem, Vadabb vagyok mindennél! Szívemben ezer vihar tombol, De még mindig itt vagyok én! És ha egyszer lehullok majd, A nevem akkor is fennmarad… Mert a legendák nem halnak meg… Csak lánggá válnak az ég alatt
Musikstil
Epic Nordic Viking anthem, deep male vocals, tribal drums, cinematic choir, emotional warrior atmosphere, powerful and clean singing, dark fantasy energy, dragon lord vibe, no screaming, legendary bat