Tavaszi napon az emlék ébred vérzik a szíved forr a véred A vágy az elérhetelent keresi a lélek az esküt leteszi refr: tudhatnád a sors mindig megcsal a szivedet tapossa szöges bakancsal
Az ég királynője kérdőn lenéz rád mit akarsz halandó a szíved miért fáj Őt nem kapod vissza soha már.. ha mégis akarod őt a halál vár
refr
Te felnézel az égre a szemed-könnyet rejt bárhogy mulnak az évek a szíved nem felejt Elvették az álmod de mindig ujra várod örökre összetört benned szép világod..