A parkban álltál
v4.5
@Ferenc Mojzner
A parkban álltál
v4.5
@Ferenc Mojzner
Text
A parkban álltál és rám vártál,
Egész nap az eszembe jártál.
Integettél, terád néztem,
Csak egy dologtól féltem.
Mi lesz hogyha hazaküldesz,
Nem beszélsz velem.
És a gesztenyefa tövében ,
Többé nem fogod kezem.
Szívem furán dobbant,
Szemem tüze feléd robbant.
De te odajöttél és azt mondtad nekem,
Édesem,örökké tiéd a szívem.
A nyugalom öntötte el arcomat,
Sikerrel vívtam meg harcomat.
A jutalom te magad lettél,
És a világ legboldogabb emberévé tettél.
Hangod azóta is átjárja lelkemet,
Megkaptad tőlem örökre testemet.
Egész nap az eszembe jártál.
Integettél, terád néztem,
Csak egy dologtól féltem.
Mi lesz hogyha hazaküldesz,
Nem beszélsz velem.
És a gesztenyefa tövében ,
Többé nem fogod kezem.
Szívem furán dobbant,
Szemem tüze feléd robbant.
De te odajöttél és azt mondtad nekem,
Édesem,örökké tiéd a szívem.
A nyugalom öntötte el arcomat,
Sikerrel vívtam meg harcomat.
A jutalom te magad lettél,
És a világ legboldogabb emberévé tettél.
Hangod azóta is átjárja lelkemet,
Megkaptad tőlem örökre testemet.
Musikstil
Vaudeville, Disco, Romantic, Nostalgia, melodic, danceable, Male Voice
