[Verse 1] Ahogy a kezed a kezemhez simul finoman Csend hull körénk És lélegzem lassabban Buja Igéző Fekete szemed Mélyre húz magával És a szívem minden dobbanása Hozzád láncol lágyan
[Chorus] Maradj így Ne engedd el a pillanatot Az idő most elfelejt körülöttünk forogni Maradj itt Mert ahogy a kezed a kezemhez simul Újra megtalálom A helyem benned
[Verse 2] Válladon pihen a fáradt nap Hajad illata betakar Szavak nincsenek Csak a bőröd A bőrömön halad Apró mozdulat Fut végig a hátamon Egy rezdülésből értem Mire vágyik a mosolyod
[Chorus]
[Bridge] [whispered vocals] Ne szóljon más Csak a dobbanásod bennem Lassan kinyílik a csend Mint egy titkos kert Te vagy a válasz Minden kimondatlan kérdésemre Csak simulj közelebb És hagyd Hogy elfelejtsek félni
[Chorus]
Musikstil
Intimate Hungarian ballad over warm piano and soft strings, very slow tempo. Female vocals close to the mic; verses whispered and breathy, chorus opens into wider, emotional phrasing with subtle harmonies. Gentle acoustic guitar joins in second half, with a tender woodwind line for the bridge. Dynamics stay restrained, building only slightly toward the last chorus, leaving space for every word.