Alpári trap

Belépek és elnémul minden kretén,
dobban a basszus, elszáll a tekintet, testvér.
Nem bírom a nyekergést, húzz már arrébb,
itt én diktálok, te meg csak átmész háttér-lárvává.
Ez a flow pofon, koppan a falon,
ha beszélsz, megunnak, én meg csak rárakom.
Nem kérek engedélyt, viszem a helyet,
alpári a szöveg, de legalább őszinte, veled.
Fut a szádból a hang, de nincs benne semmi,
én meg lazán átmegyek rajtad, mint egy semmin.
A beat ordít, az egó meg nő,
én vagyok a vihar, te csak egy szélcsend előtte, bruh.