Eszembe jutnak a szép emlékek, fájnak mégis emberi létek Vétek lenne elfeledni, hogy oly jó valakit Kilenc hónap az nem sok idő, de ha vársz valakit már a fű sem nő Vánszorogva múlnak a percek, amíg egymásba kelnek a beteg lelkek De az is lehet hogy a holnap nem vár, csalódás lesz felébredned már Mert ha az álmod valóra válik, lehet hogy hamar széjjel mállik
Reggel mikor felébredtem zúgott a fejem Azt sem tudtam, hogy az éjjel mi történt velem A szobákat végig jártam sehol senkit nem találtam Lelépett a barna hajú lány
Kilenc hónap elteltével újra itt a nyár Ablakomba repült be egy szép gólyamadár Hiába is hessegettem, hiába is kergeteztem Hozott egy kis barna hajú lányt