Matyika

Van nekem egy őzikém,
Úgy hívják, hogy Matyika.
Puha bársonyos a szőre,
A lábán van négy patácska.
Hogyha szólítom a nevén,
Oda szalad énmellém.
Olyan kis buksi a feje,
Hogy nem lehet betelni vele.
Mikor adok neki sütit,
Ad érte egy nagy nagy puszi.
Ha elfárad és lefekszik,
Puha füvön elalszik.