I love no

Ma ünnepel a nap az égen,
Szabina, rólad szól ma minden.
Zalán kacag, Tamás nevet,
A házban száll a szeretet.

Egy ölelés, egy puszi jár,
Ma minden szív neked zenél már.
A szőke fényed úgy ragyog,
Mint tavaszban a csillagok.

I love… no, ne vedd komolyan,
De nélküled nem megy komolyan!
Te vagy a legjobb, ez nem vitás,
Nálad kezdődik a csodás világ!

Szabina, boldog névnapot,
Szálljon dalod az angyalokhoz!
Csak mi hárman, örökké,
Te vagy az álmunk szív közepé’n!

Zalán mondja: „Te vagy a legjobb anyukám a világon!”
Szívéből szól, ez nem csak álom.
Tamás mosolyog, karjába zár,
A boldogság itt áll, nem vár.

Egy ölelés, egy puszi még,
Tőlünk neked ez az egész ég.
Nevetünk együtt, dalba száll,
Szabina, ma minden rólad áll!

I love… no, ne vedd komolyan,
De mégis mondom hangosan!
Te vagy az otthon, a dal, a fény,
Szabina, nélküled nincs remény!

Boldog névnapot, drága nő,
Te vagy a szív, mi bennünk nő.
Csak mi hárman, örökké,
Így marad ez mindörökké!

Egy ölelés, egy puszi jár,
A szívünk mindig nálad vár.
Nevetünk együtt, kéz a kézben,
I love – na jó, csak félig, részben!

I love… no, ne vedd komolyan,
De nélküled semmi sem ugyanolyan.
Szabina, boldog névnapot,
A dalod száll a csillagok!

Zalán, Tamás, és te – ez a világ,
Három szív, egy boldogság.
Ölelés, puszi, szerelem jár,
I love – és most már… komolyan már!