Text
Egykor csak céltalanul jártam,
Egy üres szívvel bolyongtam a világban.
Aztán a fényesség lett az út,
Amikor beléptél az életembe, és minden megújult.
Egyetlen pillantásod elég volt,
Hogy megváltoztasson mindent, mi elveszett volt.
Értetek élek, a láng bennem értetek lobog,
Minden gondolatom felétek száll, mikor elalszok.
A te nevetésed és a tiétek, a két ragyogó szem,
Ez az erőm, a célom, a reményem, a mindenem.
Bármit megteszek értetek, éljetek boldogan,
Hálás vagyok, hogy a ti férjetek és apátok lehetem.
A gyerekeim, a ti nevetésetek a zeném,
Ahogy futkároztok és hívjátok az én nevem.
A szemeitekben látom a tisztaságot,
És az a lelki béke, amit adtok, az felbecsülhetetlen.
Minden küzdelem, minden gond eltűnik,
Mikor a kezembe foghatom a tiétek, az a legszebb gyümölcs.
Értetek élek, a láng bennem értetek lobog,
Minden gondolatom felétek száll, mikor elalszok.
A te nevetésed és a tiétek, a két ragyogó szem,
Ez az erőm, a célom, a reményem, a mindenem.
Bármit megteszek értetek, éljetek boldogan,
Hálás vagyok, hogy a ti férjetek és apátok lehetem.
Az idő repül, és a napok elszállnak,
De a szeretet soha nem múlik, az örökké tart.
Az otthonunk a mi várunk, ahol együtt vagyunk,
Soha nem kell félnetek, amíg én vagyok.
A szívünk összeköt, mint egy erős lánc,
És soha nem hagyom, hogy ez a kötelék elszakadjon.
Értetek élek, a láng bennem értetek lobog,
Minden gondolatom felétek száll, mikor elalszok.
A te nevetésed és a tiétek, a két ragyogó szem,
Ez az erőm, a célom, a reményem, a mindenem.
Bármit megteszek értetek, éljetek boldogan,
Hálás vagyok, hogy a ti férjetek és apátok lehetem.