Én

Bármikor a napban,
Éjjel vagy nappal,
Ha hiányzom néked,
Nézz az égre kérlek!

Nézz fel s gondolod azt,
Hogy, a csillagok egyike,
Mely reád letekint,
Szivem darabjai egyike.

Reggel ha felkelsz s ablakodon kitekintesz,
Gyönyörű kép fogad majd téged.
Hallgasd majd a madarak énekét,
S majd engem is talán megértessz.

Ugy lennék én a napnak sugara,
Mi arcodhoz ér s melenget.
S lennék én a szél,
Melynek körbeölel karja.

De te ott vagy én pedig itt,
Közel s mégis távol tőled.
Szemem nem nézheti szemed,
Kezem nem foghatja kezed.