Árnyak országa

Fekete földön szürke arcok,
kifakult remény, rozsdás falak.
Némán roskad templom és iskola,
az idő temet, a szó megfullad.

Refrén:
Ez az árnyak országa,
ahol a jövő elrohad.
A szabadság láncba verve,
a nép csak hallgat, és alvad a harag.

II.
Ólomköd ül a síró városra,
a múlt szellemei vezetik a kart.
Hazugság csöpög a szentelt vízbe,
sötét kezek szorítják a hatalmat.

Refrén:
Ez az árnyak országa,
ahol a jövő elrohad.
A szabadság láncba verve,
a nép csak hallgat, és alvad a harag.

Bridge:
A dombok alatt alvó sírok
új éhséget rejtenek.
A csöndből nőnek ki a sírások,
s a harang sem szól, csak megreped.

III.
Csillag nélküli éjbe süllyed
minden szó, minden ima.
A nap is vért könnyez fölöttünk,
de a föld még várja a vihart.

Záró refrén:
Ez az árnyak országa,
ahol a jövő elrohad.
Csak romokból születhet élet,
csak porból nőhet ki a szabad akarat.