Text
Kokoro a cica, hófehér bundája,
szemeiben csillog az esti csodálat.
Suhanni szeretne, de megáll a lába,
mert néha a világ kicsit ijesztő számára.
(Refrén)
Kokoro, Kokoro, szívem kis barátja,
félős, de bátor, ha mellettem jár ma.
Kokoro, Kokoro, rejtegeti álmát,
halkan dorombolva keresi a világát.
(2. versszak)
Egy árnyék elsuhan, s ő rögtön elbújik,
de ha megsimítom, félelme elszűnik.
Puha kis tappancs, nesztelen lépdel,
mesét sző minden nap, csendes beszéddel.
(Refrén)
Kokoro, Kokoro, szívem kis barátja,
félős, de bátor, ha mellettem jár ma.
Kokoro, Kokoro, rejtegeti álmát,
halkan dorombolva keresi a világát.
(Híd)
És ha jön a hajnal, új fény köszönt rá,
a kis szíve dobban, s nem fél már úgy tán.
Veled vagyok mindig, sosem leszel árva,
Kokoro, cicám, te vagy a csodám ma