Text
Versszak 1:
Csendben érkeztél az életembe,
Lelkünk susogott, mint egy titkos reménybe.
Két út, mely összefutott véletlen,
De az idő nem adott nekünk engedélyt.
Láttam a szemedben az otthont,
Amit sosem adhattam meg neked soha,
Mert a gyűrű szorít, és az eskü súlyos,
Szerelmünk egy álom, amit nem érhetünk meg.
Refrén:
Vágyak hálójában örök táncunk,
Kettőnk szíve egy ritmusra dobban,
Szeretlek, bár a sors falakat emel,
Lelkitársak vagyunk, még ha távol is élünk el.
Versszak 2:
Éjjelente hallom a hangod csendben,
Mintha csak hozzám szólnál a szélben.
Egy titkos történet, mit nem mondhatunk el,
De szívünk minden dobbanása hozzád szól el.
Minden nap emlékeztet a hiányodra,
De mégis bennem élsz, örök kísértő vagy.
Az élet más útjára vitt minket el,
De a lelkünk összefonódik, nem ereszt el.
Refrén:
Vágyak hálójában örök táncunk,
Kettőnk szíve egy ritmusra dobban,
Szeretlek, bár a sors falakat emel,
Lelkitársak vagyunk, még ha távol is élünk el.
Híd:
Ha csukom a szemem, érzem az érintésed,
Mintha még itt lennél, hogy megölelj, kérlek, ne menj el.
Az idő megáll, ha rád gondolok,
És bár soha nem lehetünk együtt, szeretlek, és várlak tovább.
Versszak 3:
Álmomban néha szabadok vagyunk,
Nincs gyűrű, nincs tiltás, csak mi ketten vagyunk.
A valóság azonban mást hoz minden reggel,
És én mégis remélek, mert nélküled nem élek.
Refrén:
Vágyak hálójában örök táncunk,
Kettőnk szíve egy ritmusra dobban,
Szeretlek, bár a sors falakat emel,
Lelkitársak vagyunk, még ha távol is élünk el.
Outro:
Bár nem lehetünk egy, mégis egyek vagyunk,
A szívünkben örökre élő titkok vagyunk.
Vágyak hálójában a szél dalol,
Hogy egymást szerettük, ez örök, meg nem szól.