Text
(Verse 1)
Egyik este jobbról, másik balról,
Nevetnek rám, de nem érzek mást, csak űrt valahol.
Csillogó szemek, mind ugyanazt mondják,
De egyik sem ér el, a lelkem holttá vált.
Próbáltam érezni, próbáltam szeretni,
De minden érintés csak messzebb taszít engem itt.
Kezem a poháron, a vágy a szívemen,
Keresem azt, aki elhozhat életem.
(Pre-Chorus)
Éjszakák, mik felgyorsítanak,
De reggelre minden arc elhalványulhat.
Körülöttem mindenki, de belül egyedül,
Túl sok lánnyal voltam, de egyik sem gyógyít belül.
(Chorus)
Elveszve bennük, de nem találok rád,
Csak egy igaz érzésre vágyom, nem többre már.
Képek és nevek, mind elillannak,
De a szívem csak azt kérdi: hol van az, aki marad?
(Verse 2)
Mindig azt hittem, hogy ez az élet,
Szép szavak, mosolyok, de hol a lélek?
Egyikük sem lát át a maszkokon,
Csak a felszínt érintik, a mélybe nem jutnak el.
Az idő pörög, a város zaja hangos,
De a csendben hallom, hogy valami fontos.
Nem ezek a pillanatok, nem ezek a nevek,
Valaki más hiányzik, valaki, aki velem lehet.
(Pre-Chorus)
Éjszakák, mik felgyorsítanak,
De reggelre minden arc elhalványulhat.
Körülöttem mindenki, de belül egyedül,
Túl sok lánnyal voltam, de egyik sem gyógyít belül.
(Chorus)
Elveszve bennük, de nem találok rád,
Csak egy igaz érzésre vágyom, nem többre már.
Képek és nevek, mind elillannak,
De a szívem csak azt kérdi: hol van az, aki marad?
(Bridge)
Talán túl gyorsan éltem, nem néztem hátra,
De most minden perc üres, minden este árva.
Egy pillantás kéne, ami mindent megállít,
Egy érintés, ami a szívem újra visszahív.
(Chorus - Outro)
Elveszve bennük, de nem találok rád,
Csak egy igaz érzésre vágyom, nem többre már.
Képek és nevek, mind elillannak,
De a szívem csak azt kérdi: hol van az, aki marad?
Hol van az, aki marad?
Minden árnyék közt várlak…
Mert túl sok lánnyal voltam, de nem találtalak.