Êjjel jöttek

**"Égi Jövevények"**
*(Verse 1)*
Éjjel jöttek, hangtalanul, a csillagok mögül,
Fényük áttörte az űr sötét fátylait, a világ megszédül.
Fémes kezek, hideg tekintet, nem tudni, barát-e vagy ellenség,
Csak állunk dermedten, mint egy kihalt vidéken a magányos faág.
*(Chorus)*
Idegenek az égből, messzi világok pora,
Mi itt a földön csak várunk, csak nézünk, mint áldozatok sora.
Ki vagy te, honnan jössz, mi hozott ide?
Kérdéseink visszhangja csak az űrben tűnik el.
*(Verse 2)*
Talán tanulmányoznak minket, akár egy múzeum poros szellemét,
Vagy csak megfigyelnek, ahogy a vadász vár a prédára, a végletek mélyén.
Hogy mit akarnak, titok, ami sosem kerül felszínre,
De érzem, hogy valami közeleg, valami örökre megváltoztat minket.