Text
2004-ben léptünk be az Unióba,
Azt hittük, fényes jövő vár ránk az úton oda.
Negyvenezer milliárd forint volt a tét,
De ma már tudjuk, hová folyt el ez a pénz.
Elvesztett évek, ellopott remény,
Egy ország lett szegény és kemény.
Hazug vagy, Viktor, hova vezet ez az út?
Lépésről lépésre visszavesszük, ami nekünk jut.
Éltanulóból mára szegények lettünk,
A térköves utcákon csúszkál az eszünk.
Lomb nélküli sétány, üres ígéret,
De a pénz a haverok zsebébe valahogy mindig beférhet.
Elvesztett évek, ellopott remény,
Egy ország lett szegény és kemény.
Hazug vagy, Viktor, hova vezet ez az út?
Lépésről lépésre visszavesszük, ami nekünk jut.
Hiába a propaganda, hiába a szó,
Milliárdok folynak, de az álmunk porló.
A Lőlő, a vejed és a haverok tömik zsebüket,
De egyszer eljön a nap, amikor visszavesszük mindet.
Elvesztett évek, ellopott remény,
Egy ország lett szegény és kemény.
Hazug vagy, Viktor, hova vezet ez az út?
Lépésről lépésre visszavesszük, ami nekünk jut.
Putyin vagy Kim Dzsong Un majd befogad talán,
De mi itt maradunk, mert ez a hazánk.
Tégláról téglára, nap nap után,
Egy új jövőt építünk, az igazi hazánk.