[Verse 1] Labirintus mélyén áll egy bika-ember, Útvesztőben él, falak közt kering, Minósz király titka, e szörnyeteg fia, Szörnyű börtönéhez erős falakat rakott. [Verse 2] Athén fia jött, Thészeusz a neve, Ariadné fonalával útra kelt. Bátran lépett a szörny elé, kardja csillogott, És Minótaurosz végül, egyszer csak elbukott. [Chorus] Kaland és bátorság lett így hát jutalma, Thészeusz hazatért, Athén lett diadalma. [Bridge] S a labirintus üres, néma kövek között, Csak a hősök emléke jár, az útvesztők fölött.