Eső az ég könnye, mi földre hullva új szívdobbanás a haldokló világnak. Hűvös ölelés a forró nyárban, mi arcodról lemossa a bánat könnyeit.
Hullámok
Hullámzó tó olyan, mint egy elfeledett álom, felszíne még a mát tükrözi, de a mélyén elmerülnek az emlékek, és ott csend, és béke van, de fenn a hullámok már egy új remény vitorlást vezetnek egy csendes kikötő felé.
Rózsa
A természet mosolya, ahogy illata körbe leng, szirmok bársonya közt vidám méhek zsonganak, és szerelmesek csókját hordozza keblén, mikor a nyári nap kacéran rákacsint.
Csók
Mint napfény mi felmelegíti lelkemet, és úgy ölel át, hogy magával ragad, mint szárnyaló madár, ki az égig repül pajkosan, hogy hullámot karcoljon, a végtelen kékbe, és én csüngök majd szerelmesen puha ajkadon.