Letra da música
[Intro]
Verse 1
Repedt betonon nő a gaz, elnyelte a város zaját,
Elcsöndesült minden fény, csak a füst jelez utánad.
Rozsdás táblák, törött üveg, rajta vércsík, régi név,
Egy térkép sincs, ami vezet, csak a túlélés beszél.
Árnyak másznak fel a falra, húscafatok a szélben,
Messze valahol egy üvöltés tépi szét a csendet szét bent.
A rádió csak sistereg, mintha szellemek beszélnék,
A város teste rohad már, de a szíve még ver beléd.
Pre-Chorus
Nem maradt semmi, csak a félelem és a por,
Sötét fellegek alatt kérdezed, hogy meddig bírod.
Chorus
Black horizon, közeleg a horda,
Elindul feléd a halottak országa.
Fekete ég alatt, ha bűzlik már a holnap,
Te futsz, te lősz, te élsz, míg a szíved dobban.
Black horizon, rád szakad az éjjel,
A vadon karmol, az élőhalott ér el.
Nincs irgalom, ha a világ szétesett,
Csak te és az ösztön: lélegezz, amíg lehet.
Verse 2
Kitépett kapun a bozót úgy kúszik, mint a féreg,
A fák közt üres tekintet, tompa, éhes léptek.
A természet visszaveszi, amit egyszer elvesztett,
De most a lomb közt roppan minden, rád vadászik az erdő is veled.
Puska hátadhoz szíjazva, kés a bakancsodban,
Minden zaj mögött egy arc, mi rég halott, de harap.
A farkasok már nem félnek, megszokták a vérszagot,
Egy rohadó világban ők is új királyt kapnak: a csontot.
Pre-Chorus
Lélegzel halkan, hogy a szörnyek meg ne halljanak,
De a szívdobbanásod üvölt, mint egy vészriadó harang.
Chorus
Black horizon, közeleg a horda,
Elindul feléd a halottak országa.
Fekete ég alatt, ha bűzlik már a holnap,
Te futsz, te lősz, te élsz, míg a szíved dobban.
Black horizon, rád szakad az éjjel,
A vadon karmol, az élőhalott ér el.
Nincs irgalom, ha a világ szétesett,
Csak te és az ösztön: lélegezz, amíg lehet.
Bridge
Minden sikoly egy újabb név a porban,
Minden seb egy térkép a múltadhoz vissza.
A város elbukott, a törvény elenyészett,
Csak a fegyvered törvénye mondja ki, hogy létezel.
A lomb közé bújt napfény már alig talál rád,
A föld szaga temető, de mégis rajta állsz.
Ha körbezár a hús és csont, a rothadó hadsereg,
Állj fel újra, míg a torkodból egy utolsó üvöltés remeg:
Breakdown
Nem adom oda a bőröm!
Nem veszik el a nevem!
Ha el is nyel a sötét föld,
Én leszek az, ki bennük él, a félelem!
Chorus
Black horizon, közeleg a horda,
Elindul feléd a halottak országa.
Fekete ég alatt, ha bűzlik már a holnap,
Te futsz, te lősz, te élsz, míg a szíved dobban.
Black horizon, rád szakad az éjjel,
A vadon karmol, az élőhalott ér el.
Nincs irgalom, ha a világ szétesett,
Csak te és az ösztön: lélegezz, amíg lehet.Ha egyszer elcsendesül minden, és a szél se hord nevet,
Az omladékok közt talán majd valaki nyomodra lel.
Egy karc a falon, egy fegyver, egy üres cső felel:
Volt, ki túlélni próbált itt, a sötét horizont felett.