Mindig csak Mások!

Mindig csak mások

Kitéptél a pokol lángjai közül ahová tartozom
Aki eltűnt már eszembe sem jut,hogy vissza hozom
Boldog vagyok én így, miközben csókolom a szád
A kereszteddel vajon biztos te leszel aki áld?

Mássz vissza a nyomorult szürke életedbe
Jelenjek meg én és ő a képzeletedben
Boldogok akarunk lenni minek pofázol bele?
Csicska semmire kellő törődj hát bele.

Együtt voltunk szétkaptál minek gratula
Most meg úgy élem a szürke napjaim mind Drakula
Nem vérre vágyom életeket kioltva élek
Nem lesz olyan mint régen én csak attól félek

Azt ajánlom vessz el a saját életed gondjaiban
Meredj meg és élvezkedj a kihaltság romjaiban
Más életébe beleavatkozva tovább ne létezz
Halj meg emeld fel a fehér zászlót lélegezz

Tekints bele a nagy semmibe mi körül vesz
Láss mint még senki más, tisztán és ez lesz
Az mitől jobbá válsz. Magaddal törődj.
Mint, hogy mások életén őrlődj.

Engedd el húgom, nővérem bátyám öcsém
Ez számodra tudom egy kitaposatlan ösvény
Lépj rá gondatlanul élvezd a semmit
Nem én vagyok a hibás, nem értél el semmit.
Semmit. Semmit