Semmiért

**Cím: Semmiért**

**Verse 1**
Néztük egymást a tér sarkán,
kormos fényben a buszmegállónál.
Szürke panelek, törött korlát,
álmaink közt húz a villamos tovább.

Zsebedben tabletták, név nélkül,
az igazság olcsón, de méregként fűt.
Mondtad: „Csak ma este, holnap jobb lesz”,
holnap jött, de te nem jöttél velem.

**Pre-Chorus**
Nem szól már a telefonod,
törölve minden holnapod,
egy üzenet maradt csak fenn:
„Mindjárt jövök, ne félj, minden rendben.”

**Chorus**
Fiatalok, akik elmentek a semmiért,
olcsó mennyországért adták az egész létet.
Üres szobák, ahol a neved még visszhangzik,
de az ágyadon már csak a csend alszik.
Fiatal szívek, amik megálltak a semmiért,
egy rossz éjjel, egy rossz döntés – ennyit ért.
Az utca őrzi a lábnyomod,
de a lépteid már nem hallhatók.

**Verse 2**
Anyád az ajtófélfát markolja,
a csempén szétfolyik a nap fénye tompa.
Az orvos mondja a gyakorlott mondatot,
de az arcán átcsorog minden kudarcod.

A barátok a profilképed nézik,
„Nem lehet igaz” – kommentekben végzik.
Fekete ruhák, félrenyelt szavak,
kézfogás mögé bújtatott harag.

**Pre-Chorus**
Még ott zúg a nevetésed
az udvaron, a régi meccsen,
de már csak videóban él,
amit senki sem bír végignézni végig.

**Chorus**
Fiatalok, akik elmentek a semmiért,
olcsó mennyországért adták az egész létet.
Üres szobák, ahol a neved még visszhangzik,
de az ágyadon már csak a csend alszik.
Fiatal szívek, amik megálltak a semmiért,
egy rossz éjjel, egy rossz döntés – ennyit ért.
Az utca őrzi a lábnyomod,
de a lépteid már nem hallhatók.

**Bridge**
Ki mondta, hogy ettől könnyebb lesz?
Ki hazudta, hogy nem fáj semmi se?
A por a tüdődben, az idő a bőrödben,
az árát mindig megfizeted.

Az üvegben nem volt válasz,
a csík mögött nincs megváltás,
csak elhalványul a holnap,
mire észreveszed, már túl halk.

Ha akkor valaki erősebb lett volna nálad,
kirántja a kezedből a „csak még egy” álmot,
talán ma is szidnád ezt a világot,
de élnél – és ez számít, nem a dráma.

**Breakdown**
Nem hős, nem mártír,
csak egy név a statisztikán.
Csak egy szék az osztályteremben,
amit senki nem húz már ki reggel.

**Chorus (utolsó)**
Fiatalok, akik elmentek a semmiért,
nem írtak történetet, csak pontot a végére.
Üres szívekben nő a kérdés, miért,
hogy hagyhattuk, hogy idáig érjél?

Fiatalok, ne menjetek el a semmiért,
nem éri meg, hogy a nevetek csak kőbe égjen.
Van még út, amin kiléphetsz a sötétből,
ha elhiszed, hogy jár neked több a semminél.

**Outro**
Nézem a padot, ahol ültél régen,
a fák alatt elnyúlik az este.
Nevetést képzelek a zaj helyén,
hadd éljen bennünk az, aki már nem él.