Letra da música
Éjfél csorog a város falán,
A gazdag negyed alszik talán.
De bennünk dobban… régi vér,
Olasz szív, mit az idő sem kér.
Nem egy arc, nem egy hang,
Egy család ír lassú dallamot hangtalan.
A villa nem hivalkodó fény,
Csak egy hely, ahol a történet él.
Noir az éj… jazz a szív,
Itt az RP nem felszín.
Minden szó… minden jel,
Minőséget hord, ha megszületik benned el.
Barátaink jönnek a sötétből át,
Ghettók árnyán nőtt német család.
Pontos kéz, hideg ész,
Zárak beszélnek… nem kell kérdés.
Bank lélegzik, idő megáll,
Ez nem rohanás, ez rituálé már.
Nincs zaj, nincs hősies póz,
Csak tiszta jelenet.
Noir az éj… jazz a szív,
Itt az RP mélyre hív.
Nem a vég… hanem az út,
A részletekben lakik az igazság, tudod úgy.
Nem a fegyver mondja el,
Hanem a csend két mondat közt.
Nem a pénz marad meg,
Hanem a jelenet, amit komolyan hoztál össze.
A Don csak egy hang a kórusban,
A család az, ami igazán szól halkan.
Minden szerepnek súlya van,
Itt az RP nem gyors… hanem pontosan lassan.
Aki belép, az érzi majd,
Hogy itt a minőség nem véletlen zaj.
Ez nem játék, nem színpad,
Ez egy noir történet… amit együtt írnak.
Noir jazz… füst és vér,
Olasz szív, barát, testvér.
Ez a család nem kiabál,
Csak jelen van… és ettől igazán él, ami itt áll.