Letra da música
Kilógok, mint villanyél, a frissen rakott kazalból,
Valóságot, sajnos rosszul, szűrök le a szavakból.
A vér sosem válik vízzé, látnom kell ezt vizesen,
Rosszul esik, ha úgy érzem, nem fogadnak szívesen.
Valójában nincs erről szó, jó vagyok én játékszernek,
Jelentéktelenségemben, örülhetek, ha kedvelnek.
Naív vagyok, beleadtam majd az egész életem,
Alig számít valakinek, azon kívül csak nekem.
Persze, lehet rámenősen, követelni, ami jár,
Örömet az nem okozhat, ami rám csak ezért vár.
Másképpen kell hozzáállni, hogy majd ne fájjon a fej,
Körültekintőbben szétnézni, kit illet milyen hely.
Te is hagyj menedéket és, puhára ess a lóról,
S nem fog fájni, ha túl sokat képzelsz el önmagadról.