Te Vagy Az Életem Emlékszem a napra, mikor befogadtál Két kicsi gyermekkel reményt adtál Sokan bántottak, s szórták az átkot De te építettél nekem egy szebb világot
Menekültünk együtt a sötét árnyaktól Megvédtél engem a rossz szavaktól A hetedik évben jött a közös kincs Nálad drágább nekem a földön nincs
Életem, hidd el, még mindig szeretlek A szívem mélyén sosem feledlek Harminc év telt el, s bár megtörtek vagyunk De közös marad minden álmunk
A családod támadt, a sorsunk nehéz volt De felettünk mindig kék maradt az égbolt Most harminc év után kérlek, nézz rám Te vagy a dalom, te vagy a nótám
Imádlak téged, bár nem hiszed el A lelkem érted bármit bevállal, s felel
Életem, hidd el, még mindig szeretlek A szívem mélyén sosem feledlek Harminc év telt el, s bár megtörtek vagyunk De közös marad minden álmunk
Örökké veled, a szívem a tiéd Harminc év fénye, az örök szenvedély