[Intro] Negyven év a mérlegen A feszültség nem játék László kezében a fogó Nem teher Hanem ajándék
[Verse 1] Megvan az érettségi A technikum is biztos Mégis izzad a tenyere Első nap Első villamos Sárga sisak a fején Idegen még a kabát Kérdi halkan a mestert „jó helyre kötöm a drótokat Bátyám?”
[Chorus] Hálózat és alázat Ez tartotta a kezét Nem a taps Nem az ígéret Hanem a csendes tisztelet Hálózat és alázat Kábel közt nőtt fel a hit Ha jól világít a házban Akkor végre ő is hazatalált kicsit
[Verse 2] Későn ér haza sokszor Hideg a leves az asztalon Gyerekrajz a hűtőn „apa Te gyújtod fel a csillagom?” Üzemi kávé keserű Váltómű olajszaga száll Minden hibás kötés mögött Valakinek az estéje áll
[Chorus] Hálózat és alázat Ez tartotta a kezét Nem a taps Nem az ígéret Hanem a csendes tisztelet Hálózat és alázat Kábel közt nőtt fel a hit Ha jól világít a házban Akkor végre ő is hazatalált kicsit
[Bridge] Negyven év Egy szerszámosláda Karcos név a fedelén „Mező László” kopott betűk Mégis súlyos Mint egy eskü régi fény Átadja a fiataloknak Egy mosollyal a kulcsait „nem okosnak kell itt lenni Hanem figyelni És bírni a csöndjeit”
[Chorus] Hálózat és alázat Ez tartotta a kezét Nem a taps Nem az ígéret Hanem a csendes tisztelet Hálózat és alázat Kábel közt nőtt fel a hit Ha este felgyúl a lámpa Abban benne van a múltja S vele minden percnyi kín és kincs
[Outro] Negyven év a mérlegen Már könnyebb Mint valaha László leteszi a fogót Suttogja: „köszönöm Mesterség Hogy hazavittél haza”
Styl muzyki
Acoustic-storytelling ballad with Hungarian male vocals; intimate fingerpicked guitar and soft upright bass, brushed snare entering on the first chorus. Verses stay close and spoken-sung, chorus blooms with warm harmonies and a distant organ pad. Subtle dynamic lift in the bridge, then a hushed final refrain that lingers like a late shift in an empty workshop.