tekst piosenki
Viki ötven éves, de a szíve még messzire húz,
Könyvelőként él, de a lelke minden hegycsúcsra feljutna már az útin.
Peru ködös hajnala hívja, az Andok szele érinti,
Bandi ott áll mellette mindig, ahogy indul a nap, úgy kíséri.
És ha messzi tájakon járnak, egy régi emlék visszaszáll,
Otthon a konyhaasztalnál száz történet vár.
Mert csak 100 forint a vörösbor decije,
S a család körbeülve újra nevet, míg a pohár újratöltve.
A gyerekek, Fanni és Balázs, mesélik, mi történt ma,
És Vali, a tesó is megjön, hozza a múlt hangulatát haza.
Unokatestvérek és jöttmentek — jöjjön minden régi arc,
A történetünk nő tovább, mint egy dallam, ami bennünk marad.
Viki néha álmodik még egy nagy útról, Argentínába szállna,
Tangó ritmusa lüktet a szívében, a nap tüze bennragad a tájban.
Bandi nevet: „Menjünk hát!”, s már csomagolná is a reményt,
A kaland úgy vár rájuk, mint az út menti régi, poros emlék.
És ha visszatérnek egyszer, a szívük tele fénnyel áll,
Elmesélik mindenkinek, aki csak hallgatná.
Mert csak 100 forint a vörösbor decije,
S a család körbeülve újra nevet, míg a pohár újratöltve.
A gyerekek, Fanni és Balázs, mesélik, mi történt ma,
És Vali, a tesó is megjön, hozza a múlt hangulatát haza.
Unokatestvérek és jöttmentek — jöjjön minden régi arc,
A történetünk nő tovább, mint egy dallam, ami bennünk marad.
Perutól Buenos Airesig, minden út hazahív,
Ahol Viki lép, ott otthon lesz, ahol a szeretet lakik.
És Bandi mosolya mondja: együtt bármerre jó,
A család az iránytű, az élet a nagy hajó.
Mert csak 100 forint a vörösbor decije,
De az emlékek ára végtelen, és a szívben él mindegyike.
Viki, a könyvelő, ki az életet számolja, de nem a számokban él,
Hanem a mosolyok között, ahogy a történetük összeér.