Magyar a hazánk

Ember vagyok veled együtt magyar a hazánk. Magyar a szív, magyar a szó, az anyánk, apánk. Eleinknek ősi vére bennünk csordogál. Elmúlt annak ezer éve lett egy szép hazánk.
Pogány sorsunk már a múlté egy az Istenünk. Vállvetve mi együtt megyünk, együtt szenvedünk. Harcba szállunk a hazáért ez a föld magyar. Elfolyt érte megannyi vér volt sok diadal.
Támadtak ránk hitvány népek ki elvérezett. Nem ismerve jól a magyart mind odaveszett. Édes hazánk dicső népe meg nem remegett. Szívünk mélyén ott ül rég a hazaszeretett.
Mennydörgéses zivatarban a sors meggyötört. Talpra állt a magyar ember össze sose tört. Miénk e föld, miénk e táj, csurgó patakok. Nekünk terem rét a mező áldott magyarok. Miénk e föld, miénk e táj, csurgó patakok. Nekünk terem rét a mező áldott magyarok.
Miénk e föld, miénk e táj áldott magyarok.