Nem találjuk egymást te és én...kerestelek földön..az egeken innen..túl az univerzum peremén át...Túl messzire mentél el s nem találsz vissza Nem talállak sehol sem...óóóóóó Mindenhol kerestelek...sehol sem talállak....bejártam mindent egyszer csak meglettél...karomba zártalak nem engedlek el soha mááár...néztük a naplementét az óceán partján...szakad a part Könnybe lábad a Nap, véna-kék ég alatt nehéz volt meg találni téged...óóóóóó mindenhol kerestelek...Túl a földön,egeken innen..túl az univerzum peremén át kerestelek Túl minden időn, Túl a senki földjén, Mondd hova a pokolba futsz kedvesem A fényszoróba nézel egy elázott éjjelen A tested remeg és érzed egyre feljebb szállsz,emeld fel a fejed nincs több esély nincs kiút, valami visszahúz Nézd, hogy vakít a fény! A szemed őrült szikrát szór és izzik mint a tűz Örökre megmarad,ami benned él..Fénye úgy ragyog, mint égen a szivárvány. Lelkedben a tűz, új életre kél, Fénye oly erős, mint egy ősi szenvedély...szenvedély...óóóóó