tekst piosenki
Itt egy nosztalgikus, pörgős dal a gyerekkorról Vitkában:
Vitkai Srácok Balladája
(Verze 1)
Vitkán nőttünk, Vásárosnamény táján,
Biciklivel, motorral, megvolt a pálya.
Újvári, Tacskó, Balogh Geri velem,
Gyerekkori spanok, minden nap egy menet.
Ricsi rigája, dől a sárba,
Hídvégi Berti meg a platánfába.
Mind röhögünk, az élet csak játék,
Szabad volt a tér, és miénk a világ még.
(Refrén)
Hé, Vitkai srácok, pörgünk ezerrel!
Esés, nevetés, száguldás a szerrel!
Gyerekkorunk, szabadság volt,
Vitka földjén éltünk, se gond, se olt.
(Verze 2)
Tacskónak az ETZ fékpedálja állt,
Lábába fúródott, de mentünk tovább.
Újvári meg a medgyesbe dőlt,
Bukósisak szakadt, de nem volt bőgés.
Geri meg Beherbázva fának ment,
Platánfák sora lett ott a csend.
Nevettünk csak, a baj se fájt,
Csak egy újabb nap volt, amit a sors adott át.
(Refrén)
Hé, Vitkai srácok, pörgünk ezerrel!
Esés, nevetés, száguldás a szerrel!
Gyerekkorunk, szabadság volt,
Vitka földjén éltünk, se gond, se olt.
(Verze 3)
Csoki a másik, kis szerencsétlen,
Mindig volt valami baj vele szépen.
Nevettünk rajta, de sosem bántott,
A csapat része volt, nem kellett más ok.
Ricsi a rigával, Tacskó meg a fém,
Éltünk, mert az élet csak egy nagy regény.
Történetünk, Vitka utcáin száll,
A szívünkbe zárva, soha nem halványul már.
(Refrén)
Hé, Vitkai srácok, pörgünk ezerrel!
Esés, nevetés, száguldás a szerrel!
Gyerekkorunk, szabadság volt,
Vitka földjén éltünk, se gond, se olt.
(Outro)
Így emlékezünk, Vitka földjén állva,
Emlékek szállnak, de mi itt vagyunk mára.
Barátságunk él, a múlt ránk vár,
Vitkai srácok, míg a szívünk kalapál!