Attila, ki az álmokban él, Szívében tűz, mint a nyári szél. Mosolya fény, mely mindent beragyog, Léptei nyomán virágok fakadnak ott. Szavai dallam, mely szívet érint, Ölelése meleg, mint a napfény hint. Attila, ki a mindennapok hőse, Lelke tiszta, mint a tenger kék öble.