László

(Verse 1)
László, az operatőr, a kamera mestere,
Természetjáró, vad fotográfus szemekkel tele.
Mindig mindent jobban tud, ha segítség kell, ő az első,
Csak készülj fel, mert a várakozás hosszú, de megéri őt.
Ezermester, aki mindig kéznél van,
Bár inkább fejben szerel, a keze nem mindig marad.
Arany szívével segít, amiben csak tud,
Ő az unokák bálványa, mint a legnagyobb sztár tud.
(Chorus)
László, tettek embere,
Minden helyzetre kész, soha nem tétovázik.
Fotókat lő, segít és szerel,
Édesanyja hős fia, ő minden nap csodát tesz.
(Verse 2)
László mindig készen áll, hogy cselekedjen,
De az igazi műveit fejben rendezi el, ott nincsen semmi sem feledve.
Csodás fotókat készít, megragadja a pillanatot,
Minden képe egy festmény, egy másik világot mutat.
Megbízható, mindig ott van, ha kell,
Édesanyjának bevásárol, ő az életre figyel.
Szereti élvezni a jó dolgokat, a pezsgőt mindig hozza,
Mert tudja, hogy az élet élvezete az, mi igazán számít, az a dolog a fontos.
(Chorus)
László, tettek embere,
Minden helyzetre kész, soha nem tétovázik.
Fotókat lő, segít és szerel,
Édesanyja hős fia, ő minden nap csodát tesz.
(Bridge)
Ő az unokák szemében a legnagyobb hős,
Nemcsak a szavaival, de tetteivel is győz.
Mindenkinek segít, bármit is kelljen,
László, az igazi, a legjobb fiú a világban.
(Chorus)
László, tettek embere,
Minden helyzetre kész, soha nem tétovázik.
Fotókat lő, segít és szerel,
Édesanyja hős fia, ő minden nap csodát tesz.
(Outro)
László, aki mindent megold,
Aki mindig ott van, bárhova is sodorjon a sors.
Az unokák bálványa, az élet mestere,
László, az operatőr és ezermester, örökké velünk lesz, biztosan.