A SORS-SYMPONIC- ROCK OPERA

[Transition - The fast rhythm stops, dropping into a slow, crushing symphonic metal beat]

[Verse 1 - Sorrowful, dark operatic male vocals]
Lehet, ki tette, volt az ő talán,
Ha túl erős a lelki gyötrelem,
S ha nincs elég erő, mi elvezesse,
A lélek elmerül, hiába vágy.

[Verse 2 - Strings and heavy bass swelling]
Nyerésre nincs esély, a szív erőtlen,
Erőt kapod, ha kél az égi vágy,
Szabad leszel, s a rabmadár kiszáll,
S a régi gyengeséged összetörve.

[Bridge - Weeping violins dominate the background]
A jóra, vágy felébred újra s újra,
Veszett a harc, ha nem kegyel szerencse,
Az élet útja így örök kudarc.

[Chorus - Powerful, tragic explosion of the rock orchestra]
A vágy remény marad, ki tévelyeg,
Nehéz a sors, ha nem került az útra,
Kiált magány, a hallgatás felelt.

[Outro - Single weeping violin note fading into the dark]
[End of Part Seven]