A SORS-SYMPONIC- ROCK OPERA

[Transition - Shifting to a driving, aggressive rock rhythm]

[Verse 1 - Angry, passionate male vocals]
Talán a sors feledte őt ma már,
Pedig keresztje súlya megviselte,
Anyát s apát kaszás korán kereste,
Az árva léte volt a sorscsapás.

[Verse 2 - Heavy guitar punch on each line]
Szerelmi báj teremte végzetét,
Hiába úgy szerette azt a nőt,
A szívtelent, ki hagyni veszte őt,
Ki életét örökre tépte szét.

[Bridge - Shifting to a smokey, bluesy metal tempo]
A csárda hívta már, ha jött az este,
A veszte volt a bú, s a jó barát,
Ital s a nóta így keverte kedvet.

[Chorus - Absolute heavy metal explosion, operatic power]
Ki vitte őt a bűnbe, nagy talány,
Talán a múlt, talán a nagy keserve,
Lehet, ki tette, volt az ő talán.

[Guitar Solo - Furious, aggressive, screaming electric guitar solo]
[Heavy Rock Halt]
[End of Part Six]