Ott fent a hegyen (Kaukázusban)

[Verse 1] Ég és a Föld a csodája Istennek,
Ily szép csodát csak a Teremtő teremthet.
Nagyságát a Földünk szépsége rebegi,
Dadogó ajakkal imát mormol neki.

[Verse 2] Kék sátorban száguld végtelen világban,
Fény és meleg árad Napnak sugarában.
Bárányfelhők szállnak, szellőnek szárnyain,
Befestik az eget szelídség vágyain.

[Verse 3] Erdők beborítják hegyeket, dombokat,
Zöld, ezer színével befestik azokat.
Gleccser töri utat sziklákon keresztül,
Töri darabjait, hiába menekül.

[Chorus] Magával ragadja, együtt törnek utat,
Suttogva éneklik utolsó dalukat.
Omladozik fala a Nap melegétől,
Víz csordogál onnan gleccser belsejéből.

[Verse 4] Kispataknak medre duzzad hamarosan,
Hegynek lába felé gyorsabban is rohan.
Óvatosan jönnek vadak az erdőből,
Oltják a szomjukat kispatak vizéből.

[Verse 5] A hegynek lábánál rétek terpeszkednek,
Zöld mező közepén virágok díszlenek.
Ezernyi bogárka, s lepke virágokon,
Természet csodáján mindig ámuldozom.

[Guitar Solo] [Outro] Felnézek az égre, keresgélem Istent,
Köszönni szeretném ezt a csodás mindent.
Kezének nyomait mindenben ott látom,
Teremtés csodáját épp ezért csodálom. [Fade out]