Fekete csillag

fekete csillag zúdítja mikroálmait
hajamba akadt az ujjad - hidegek az ujjaid
csont szürke ma a homlokod, a hold visszahajló
üres a gyertyatartó

ágy alatt fekszik valami darab
belőlem való
hajlított, magas - mély az éj
kérge vér
fekete csillag vagyok olyan roppanós jósda
aranyvizeken, eltévedt hajós

én vagyok
ma csönddé válunk hasad lapos
összeér a vállunk
ágy fölé leheljük magunk
átváltozhatunk
egymássá szélbe repül a haj
égen folyik a fekete zaj

fekete csillag fekete csillag
vagyok
fekete csillag, fekete csillag
vagyok